Jegyek kaphatók a helyszínen, és sorban állás nélkül, kényelmesen, elővételben a
Ticketpro jegyirodáiban,
telefonon az 555-5515-ös számon és a TicketExpress honlapján vagy a +36 30 30 30 999-es számon.
A vásárlók otthon e-ticket-et nyomtathatnak vagy futárszolgálat útján is megkaphatják a jegyeket.
Az elővételben vásárolt kiállítási jegyek kívánság szerinti időre szólnak. Tulajdonosaik az adott órán belül soron kívül léphetnek be a kiállításra.
A múmia olyan holttest, amely emberi beavatkozás (mumifikálás, balzsamozás, plasztináció) vagy különleges környezeti tényezők (jég, láp, homok, szél, só, egyedi mikroklíma) hatására nem indult oszlásnak, így a csontok, a bőr, az izmok, a haj, a körmök sőt az arcvonások is hosszabb ideig épségben megmaradtak.
A piramis egy négyzet alapú gúla alakú építményt. A piramis szó valószínűleg a gúla magasságára vonatkozó óegyiptomi geometriai terminusból, a peremusz szóból ered, ezt társították hozzá később a görög pür tűz szóhoz. Az egyiptomiak mer-nek nevezték, ennek a szónak a jelentése „a fölemelkedés helye”.
Luxor (arabul: الأقصر ) város Dél-Egyiptomban, Al-Ukszur kormányzóságban, a Nílus partján. Népessége 376 022 fő (1999), területe 416 km².[1] Az ókorban itt volt Théba, Egyiptom déli fővárosa, és a város területén, illetve közvetlen közelében olyan híres ókori műemlékek találhatók, mint a karnaki templom, a luxori templom, a Királyok völgye, a Királynék völgye és az Dejr el-Bahari templom (Hatsepszut halotti temploma). A város gazdaságában jelentős szerepet játszik a turizmus.
Égbe szökő modern felhőkarcolók, széles utak, rengeteg ember, óriási forgalom, állandó autóduda-koncert, és a csodálatosan kék Nílus: ez Kairó, a zajos, a lármás, az elbűvölő. Egyiptom valóra váltja Nagy Sándorról és Kleopátráról,a fáraókról, a hőségben izzó sivatagról, a komótosan baktató tevekaravánokról, a Nílus ajándékáról, kelet nyüzsgő bazárjairól és a bíbor rózsáról szőtt álmainkat. A múlt keveredik a jelennel, a valóság az álommal, a tülekedő arab árusok hangoskodása az Ezeregy éjszaka meséinek egzotikumával fűszerezve adja azt a színes kavalkádot, amit Egyiptomnak hívunk.
Hiába csipkedi magát, akkor sem ébred fel álmából az, aki Egyiptomba utazik. Aki egyszer látta ezt az országot, az rájön, nem véletlen, hogy a helyiek nézôpontja szerint a világuk egy varázslatból született. Így teljesen érthetô, hogy a turisták itt találják meg történelem legmisztikusabb emlékeit, a búvárok a víz alatti világ legszebb élôlényeit, a kalandra vágyók pedig életük legizgalmasabb élményeit. És persze az sem mellékes, hogy azok a szerelemre vágyók, akik megismerik Egyiptom okkoltizmussal átitatott kultúráját, egészen biztosan találnak maguknak itt néhány igazán hatásos varázslatot.
Már Egyiptom történelmének korai időszakában, az archaikus korban (kb. Kr. e. 3000–2600) kibontakoztak az egyiptomi vallás és az egyiptomi ábrázolóművészet jellemző vonásai, s már ennél is korábban megjelent az írásbeliség a hieroglif írás formájában.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyiptom)
Az ókori Egyiptom a világ egyik legjelentősebb nagyhatalma volt, bár az akkori és mai ország közt inkább csak a közös terület alkot kapcsot, mert a lakosság, az államszervezet és más jellemzők alapján igazából nem mondhatjuk a mai Egyiptomot az ókori birodalom örökösének.
